Délvidék és Belgrád E-Book


Délvidék és Belgrád - Farkas Zoltán pdf epub

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
TÖRTÉNELEM: 2011
ÍRÓ: Farkas Zoltán
ISBN: 9789638778277
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,86

MAGYARÁZAT:

Délvidék és Belgrád leírása Egyedülálló nyelvi és kulturális sokszínűség fogadja a Délvidékre utazókat: mintha az egész Kárpát-medencét sűrítették volna össze a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva találkozásánál. Barangoljuk végig a magyarok és szerbek, románok és szlovákok által lakott falvakat, városokat, keressük fel a legérdekesebb látnivalókat, a szecessziós Szabadkától a Fruska Gora-i ortodox kolostorokig, a péterváradi erődtől a delibláti homokbuckákig. A délvidéki utazásból ne hagyjuk ki Európa egyik legfiatalosabb és legpezsgőbb fővárosát, az újra magára talált Belgrádot sem. -személyesen ellenőrzött, friss információk -történelem, kultúra, népek, vallások -80 színes fénykép, 18 részletes térkép -73 bevált szálláshely -56 kipróbált étkezőhely

...osabb főváros, nem a legnépszerűbb célpont, pedig igen változatos élményekkel, kedvező árakkal, számos látnivalóval várja az ide látogatót ... Délvidék és Belgrád - Farkas Zoltán - könyváruház ... . ... Szerbia Délvidék Belgrád Tito Beograd Nándorfehérvár Nicola Tesla Tesla Múzeum Zepter Múzeum Virágház Skadarlija ... Olyan belföldi és főleg a ... 2. nap: Belgrád - Szendrő- Galambóc-Herkulesfürdő (290 km) Reggeli után utunk következő állomása a romantikus Szendrő vára lesz. A Duna és a Morava ös­szefolyásánál 1428-ban emelt, ma is kiváló állapotú vár 11 hektáros területével a Délvidék egyik nagy erőssége v ... Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Jel-kép Kft., 2011 ... ... . A Duna és a Morava ös­szefolyásánál 1428-ban emelt, ma is kiváló állapotú vár 11 hektáros területével a Délvidék egyik nagy erőssége volt, Kinizsi Pál védte a törökkel szemben. A Vajdaság Ma az első magyar internetes újság. Vajdaságban. 2003-ban alapította Sebestyén Imre, a jelenlegi főszerkesztő és felelős kiadó. Teljesen magánkezdeményezésből és magáneszközökből jött létre, majd a kiadója/működtetője szerény támogatásának, és alapítványi támogatásoknak köszönhetően működik. A Fruška Gorát középkorban a magyarok még Álmos-hegynek (Mons Almus) és Köles-hegynek, később pedig Tarcal-hegységnek nevezték. Igazából egyik magyar neve sem használatos már, egy-két kiadványban a Tarcal-hegység név előbukkan ugyan, de a legtöbb magyar térképen is a Fruška Gora felirat szerepel....