Nagykunsági krónika E-Book


Nagykunsági krónika - Győrffy István pdf epub

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
TÖRTÉNELEM: 2019
ÍRÓ: Győrffy István
ISBN: 9786155797743
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,50

MAGYARÁZAT:

Nagykunsági krónika leírása Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. " Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még mindig el tudott rajta IV. Béla helyezni? Sokáig nem tudtam e kérdésre feleletet adni. Egyszer valami régi térképek kerültek a kezembe, melyek a Nagykunságot és környékét mint valami tengert mutatták be. Imitt-amott szigeteket, szárazulatokat mutattak a mappák, de az egyes községek határai nagyobbrészt víz alatt állottak. Kezembe került egy 1699-ben készült határleírás, melyből kiderült, hogy náddal, sással, gyékénnyel felvert rétség volt ez az egész táj, s a német leíró szerint: "A lakosok csak csolnakkal tudtak egyik helyről a másikra járni. "

...K. 1955. Szilágyi Miklós: Halászó parasztok - halászati vállalkozók ... Györffy István: Nagykunsági krónika (Nagykun Hagyományőrző ... ... . Történeti források és elemzések. Nagykunsági Krónika (Karcag, 1922); Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése (Néprajzi Értesítő 1926); Hajdúböszörmény települése (Föld és Ember, 1926; Szeged, 1927); Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927); A hajdúk eredete (Protestáns Szemle, 1927); A szilaj pásztorok (Budapest, 1928); Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.A név jelentése: kis jelző, a település viszonylag csekély kiterjed ... Nagykunsági krónika - Győrffy István - könyváruház ... .A név jelentése: kis jelző, a település viszonylag csekély kiterjedésével van kapcsolatban, az új ismételt vagy újabb megszállást jelez, míg a szállás szó a XIV.-XV. században a kunoknak és a jászoknak a magyarokénál kötetlenebb, és más szerkezetű falvait jelöli. nagykunsági pásztorkodás. A Nagykunság területén a középkori sűrűn betelepült falurendszer a 16-17. sz. folyamán a török hódoltság következtében elpusztult. Az egykori falvak pusztává lett határait a megmaradt helyek lakói vették bérbe, és ezeken a pusztákon alakult ki a 16. sz. óta jellegzetes vonásokat mutató állattartási rend. "A jövő szakképzése - a szakképzés jövője" Szakmai Konferenciáról készített összefoglalót a Karcag TV a Nagykunsági Krónika c. műsorában. A peresföld kétfelé hasításakor eszközlött határhányásnál ez oklevélben következő helyneveket említik: Kerekrét, Hortobágy, Mérgeshalom, Kunlapos, Ageer, Tövisesdomb."14 Valószínűleg ez a határvillongás volt az alapja Györffy István Nagykunsági krónika Lőzérhalmi eset című fejezetének....